Freudiger család
Freudiger Károly, óbudai (Pest, 1873 – Montreux, 1947)
Horenstein Eugénia (Kijev, 1878 – Jeruzsálem, 1967)
A Freudiger család alapításától egészen 1944-ig vezető szerepet töltött be a fővárosi ortodox izraelita közösségben. Freudiger Mózes (1833–1911) a Budapesti Orthodox Izraelita Hitközség egyik alapítója és elnöke volt. Lindenbaum Lévi ágy-, ruha- és fehérnemű cégébe társult be, miután a tulajdonos lányával, Lindenbaum Saroltával házasságot kötött. A céget később gyárrá fejlesztette, és fiaival, Lipóttal és Ábrahámmal közösen vezette. A hitközség vezetését halála után Ábrahám vette át. A morvaországi eredetű óbudai család a Terézvárosban telepedett le.
Fia, Freudiger Károly a pozsonyi jesivában tanult, okleveles rabbi képesítést szerzett, később jogot is hallgatott Budapesten. 1898-ban az ortodox hitközség iskolájának tanfelügyelőjévé választotta, több ortodox egyesület vezetője, az 1930-as években a hitközség választmányának tagja volt. Az I. világháború idején az izraelita katonák rituális élelmezésére létrehívott intézmény elnökeként tevékenykedett. Számos (nem kizárólag felekezeti) jótékonysági akció kapcsán találkozunk a nevével.
1898-ban kötött házasságot a kijevi születésű, Bécsben élő Horenstein Eugéniával, öt gyermekük született.
A századelőn fivéreivel együtt kisebb pénzintézetek vezetőségében bírt pozícióval, saját kölcsönüzletet alapított, és első ingatlanait is ekkor vásárolta, illetve ekkor építtette svábhegyi nyaralóját. 1915-ben megalapította saját cégét, a Magyar Alföldi Tarhonya- és Tésztagyár Élelmezési Cikkek Kereskedelmi Vállalatot, amely 1923-ban jelentősen átalakult, és Freudiger Károly Magyar Szövő és Fonógyár Textilüzem Kereskedelmi Vállalat néven, a családi hagyományoknak megfelelően textilipari profillal működött tovább. 1934-ben fiának adta át az üzletet.
A fővárosi közélet ismert szereplője volt. 1906-ban kerületi választmányi taggá választották a Terézvárosban. 1912-ben a fővárosi törvényhatósági bizottság virilis póttagja, majd 1914–1918 között rendes tagja volt, a közgyűléseken rendszeresen részt vett és felszólalt. Szabadelvűként, egyben a bethleni konszolidáció támogatójaként 1925-ben a Ripka Ferenc-féle párt, 1930-ban az Egységes Községi Polgári Párt színeiben indult a fővárosi választásokon, 1930-ban a törvényhatósági bizottság póttagjává választották.
A kommün alatt túszként a Gyűjtőfogházba vitték. A két világháború között túsztársaival együtt mártírként számon tartott sikeres üzletember, háztulajdonos, az ortodox hitközség és a fővárosi közélet aktív szereplője 1944 júliusában feleségével együtt hagyta el Magyarországot. Egykori svábhegyi nyaralóját ekkor már a Gestapo tisztjei lakták.
Galéria
Családi képek
A háború előtt
A háború után
Freudiger Mózes óbudai előnévvel 1910-ben kapott magyar nemességet és címert.
Király Könyvek (MNL OL K 19 72. kötet)
Freudigerék 1911 óta laktak a házban, amelyet 1912-ben megvásároltak. A kérelmező keresztény főbérlő szerint a család a németek bevonulásakor Freudiger Fülöphöz költözött (aki a kérvénnyel ellentétben Freudiger Károly unokaöccse és a Zsidó Tanács tagja volt), a lakásban keresztény bérlőket és zsidó hozzátartozókat helyezett el, és elérte a ház keresztények által lakhatóvá nyilvánítását. A bérlő, ofner Ernőné a zsidó lakók anyagi helyzetére és a ház rossz minőségére hivatkozva ennek felülvizsgálatát kéri.
„a zsidóházaknak nyilvánított épületek, mind nagyobbrészt modern bérpalotákban vannak megállapítva, ugyanakkor a keresztény lakóság kénytelen megmaradni sokkal kevésbé bombabiztos házakban […] a házban világos nappal szaladgálnak a patkányok mindezzel a háztulajdonos idáig nem törődött.”
A teljes levél elolvasásához kattintson ide (pdf, 3 oldal)
HU BFL IV.1409.c
Freudiger Károly magyar díszöltözetben.
A család tulajdonában.
Freudiger Károly születési anyakönyvi bejegyzése, 1865.
Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség Levéltára és Könyvtára
Freudiger Mór és fiai cég hirdetése a Gúthi-almanachban.
Fővárosi lexikon, almanach és útmutató 1913–1915. Szerk. Gúthi Imre. Budapest, [1915].
Freudiger Károly törvényhatósági bizottsági tag a Gúthi-almanachban.
Fővárosi lexikon, almanach és útmutató 1913–1915. Szerk. Gúthi Imre. Budapest, [1915].
Freudiger Ábrahám húsz éves hitközségi elnöki jubileuma alkalmából rendezett ünnepség, 1934.
A képen balról a harmadik ülő férfi Freudiger Károly. Mellette előre hajolva Steif Jonatán, a hitközség rabbija, aki szintén a Kasztner-vonattal menekült el Magyarországról.
A család tulajdonában.
Freudiger Károly saját cége Podmaniczky utcai házának alagsorában kezdte meg a működését 1915-ben.
HU BFL VII.2.e
Freudiger Károly 1919 áprilisában a „proletariátus foglyaként”, a fővárosi elit számos tagjának társaságában túszként a Gyűjtőfogházba került.
HU BFL XVI.3
Freudiger Károly és felesége által Svájcba érkezésük után kitöltött kérdőívek. Palesztinába szerettek volna továbbutazni, ez végül – magyarországi kitérővel – csak Freudiger-Horenstein Eugéniának sikerült, férje 1947 augusztusában hunyt el Svájcban.
Archiv für Zeitgeschichte, VSJF-Archiv F.492 Freudiger, Karl
Freudiger Károly és felesége által Svájcba érkezésük után kitöltött kérdőívek. Palesztinába szerettek volna továbbutazni, ez végül – magyarországi kitérővel – csak Freudiger-Horenstein Eugéniának sikerült, férje 1947 augusztusában hunyt el Svájcban.
Archiv für Zeitgeschichte, VSJF-Archiv F.492 Freudiger, Karl
A VSJF menekültdossziéi bepillantást engednek a menekültek kisebb-nagyobb gondjaiba, a menekültélet kiszolgáltatottságába. Freudiger Károly húsz doboz szardíniakonzervet próbált beszerezni saját költségén. Ez a második levelezőlapja az ügyben.
Caux, 1945. február 16.
Archiv für Zeitgeschichte, VSJF-Archiv F.492 Freudiger, Karl