Irsai István
Irsai István/Pesach Ir-Shay (Budapest, 1896 – Tel-Aviv, 1968)
Irsai István Budapesten született 1896. október 6-án a Fonciére Biztosító Intézet magántisztviselője, Irsai Adolf és neje, Neumann Hermina fiaként. Hegedűművésznek készült, az 1910/11 és 1914/15 tanév között hegedű szakos növendék volt a mai Zeneakadémián. Reménybeli szólista pályáját az első világháború törte meg, amikor az isonzói fronton megsebesült és kulcscsontsérüléssel hadirokkantként tért haza. 1916-ban visszatér a Zeneakadémiára, több tanszakon is kipróbálta magát, végül 1920-ban hegedűtanári oklevelet szerzett. Ezzel párhuzamosan 1917 szeptemberében beiratkozik a mai Műegyetem építész szakosztályára, ahol három tanévet jár ki. Az 1920-as években egy perzsa építőipari cégnek dolgozott Iránban, illetve a Léner-vonósnégyessel európai turnékon vett részt.
1925-ben vándorolt ki először Palesztinába. Tel-Avivban építészként tevékenykedett, egy Bauhaus stílusban épült ház biztosan hozzá köthető, esténként pedig némafilmekhez ad mozikban hegedűkíséretet. Író és színész barátaival részt vett az első héber nyelvű színházak alapításában, amelyekben díszlet- és plakáttervezőként is működött. Megalkotja az első modern héber betűtípust, melyet támogatója, Izrael nemzeti költője után, Haimnak nevezett el. Feleségül vette a szintén budapesti születésű Arany Levkovitschot, és nevüket Ir-Shay-ra (Ajándék-Város) változtatták. Két gyermekük, Róbert Dávid 1931-ben és Mariann Éva 1936-ban született. Grafikusként különböző újságoknak, könyveknek, cégeknek tervezett illusztrációkat, borítókat, logókat.
1929-ben feleségével együtt visszatért Magyarországra, ahol reklámgrafikusként vált ismertté. Visszatérése után is fenntartotta kapcsolatát palesztinai barátaival, üzletfeleivel, továbbra is vállalt számukra grafikai munkákat. 1943-ban a miniszterelnökség reklámtanácsadójának nevezték ki. Cionista szervezetek megbízásai révén került kapcsolatba Kasztner Rezsővel, és így jutott fel családjával együtt a vonatra. 1945-ben végleg Palesztinában telepedett le. Nagy lendülettel vetette bele magát az új állam megteremtésébe, az 1950-es években grafikusként, később független belsőépítészként dolgozott; bútorokat, lakásokat, üzletbelsőket tervezett. Élete utolsó évtizedében a grafikától és a dizájntól a festészet és a szobrászat felé fordult.
Irsai hazánkban elsősorban reklámgrafikusi tevékenysége miatt vált ismertté, a legkülönfélébb vállalatoknak és termékeknek készített plakátokat (Tungsram, Modiano, Lampart, Lyon, Flora, Aro Vit, Diadal, stb.). Kifejlesztette és használta a Jumbo néven ismerté vált új nyomdatechnikát, ami hamarosan elterjedt és szakmai elismertséget hozott számára. Korai munkái a kor stílusának megfelelően zsúfolt érzetet keltenek, a szavak és képek tobzódása és részletgazdagsága jellemzi. Később kifejlődő sajátos, minimalista stílusában az óriási, színes plakátokon a központi motívum mindig világosan és jellegzetesen kiemelkedik hátteréből. A végletekig leegyszerűsített illusztrációk a figyelmet az átadni kívánt hatás, információ felé terelik.
Irsai István egy világi, liberális zsidó családba született, és egész életében aktív cionista volt. Az évek során az 1926-ban alakult Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége számára, melynek célja a magyar zsidóság mind szélesebb rétegeinek bevonása volt Palesztina újjáépítésébe, több kiadvány grafikai tervezését végezte el (pl.: Palesztina erec Izrael 1934, 20 éves a Keren Hajeszod 1941, Életünk a föld - Pro Palesztina). Az ismertetők a Palesztinában végzett zsidó állam építésének munkáit, a zsidó kolonizációról, az elért eredményekről, majd a háború alatt az oda menekültek otthonra találásáról és annak támogatásáról szóltak. Legfőbb cél az elért eredményekről való tájékoztatás és újabb adományok szerzése volt.
Részt vett a számos zsidó segélyszervezet neológ-ortodox-cionista összefogására 1939-ben létrehozott Magyar Izraeliták Pártfogó Irodáját (MIPI), illetve az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) munkájában, ez utóbbi legálisan igyekezett különféle adományokhoz (pl.: élelem, jogsegély, ifjúságnevelés, kivándorlási támogatás) juttatni a zsidótörvények és rendeletek következtében megélhetésüket elvesztett személyeket, később a menekülteket.
Galéria
Plakátok
A műterem