Kasztner-vonat

A németek 1944 júniusában beleegyeztek abba, hogy a már folyamatban lévő magyarországi deportálások ellenére fejenként 1000 dolláros váltságdíj fejében néhány száz zsidó elhagyhassa Magyarországot. A csoportot az 1943-ban zsidók Palesztinába juttatása érdekében alakult Budapesti Segélyező és Mentőbizottság (Vaada) szervezte. Ennek elnökhelyettese Kasztner Rezső (Rudolf) (Kolozsvár, 1906 – Tel-Aviv, 1957) kolozsvári ügyvéd, újságíró volt, aki 1940-ben költözött Budapestre. A Kasztner által Noé bárkájához hasonlított csoport tagjai között a magyar zsidóság szinte minden rétege képviselve volt. Tehetős családok, akik a pénzt adták az akcióhoz, cionista fiatalok, a zsidó vallási irányzatok vallási és világi vezetői, a magyar zsidó értelmiség budapesti, valamint vidéki gettókból kimentett képviselői mellett lengyel, szlovák és más állampolgárságú menekültek, árván maradt gyerekek is bekerültek. A Vaada és a Zsidó Tanács tagjainak számos rokona és barátja is helyet kapott a csoportban, és olyanok is voltak, akik az utolsó pillanatban kapaszkodtak fel a vonatra. A II. világháborús zsidó önmentés egyik legsikeresebb, de azóta is vitatott akciójával végül 1684-en tudtak elmenekülni Magyarországról.
A csoport tagjai, akik úgy tudták, Palesztinába fognak kivándorolni, a Columbus utcában, a Süketnémák Intézete udvarán és kertjében, valamint az Aréna úti és a Bocskai úti zsinagógákban felállított táborokban gyülekeztek. A marhavagonokból összeállított szerelvény 1944. június 30-án indult el Budapestről, és végül július 8-án Bergen-Belsenbe, egy kivételezettek számára kialakított táborrészbe érkezett meg. Újabb tárgyalássorozat után, amelybe a Joint (amerikai zsidó segélyszervezet) svájci képviselőjét, Saly Mayert is bevonták, a menekültek első csoportja augusztus 21-én érkezett Svájcba, a többiek december 7-én követték őket.
Kasztner a háború után Izraelbe költözött. 1953-ban egy izraeli újságcikk a nácikkal való kollaborálással vádolta, Kasztner emiatt pert indított, a bíróság azonban első fokon őt marasztalta el azzal az indoklással, hogy a kiválasztott kevesek megmeneküléséért eladta a lelkét az ördögnek. Az ügyből belpolitikai botrány lett, Kasztnert fellebbezésének tárgyalásakor (a legtöbb vádpont alól felmentették) tel-avivi lakása előtt lelőtték.