Munk család
Munk Gábor (Nagyvárad, 1865 – Toronto, 1955)
Munk Gáborné sz. Gruber Irma (Szászvár, 1881 – Svájc, 1949)
Munk Gábor 1865-ben született Nagyváradon. Édesapja szegény nyitrai családból származott, hagyományos zsidó hittudományi iskolákban tanult a történelmi Magyarország zsidók által Oberlandnak nevezett részén, majd terménykereskedő lett Nagyváradon. Gábor fia vegyeskereskedőként kezdte pályáját, az 1890-es években fűszerüzlete volt Nagyváradon, majd a bécsi Manner csokoládégyár magyarországi képviselőjeként működött. 1906-ban Budapesten alapított saját céget. Az 1910-es években vásárolta első bérházait a Csáky u. 7., majd a Balaton u. 12. alatt, ez utóbbi ház az 1930-as évektől egészen 1944-ig a család több tagjának otthona volt. 1917-ben az első 30 legnagyobb fővárosi adófizető között találjuk.
A neológ Pesti Izraelita Hitközség és a Szentegylet választmányának tagja volt, nevével jótékonysági akciók kapcsán gyakran találkozunk a korabeli sajtóban.
Első felesége (1893) Lindanbaum Eszter (Tokaj, 1873 – Budapest, 1918), az óbudai textilgyáros Lindenbaum család leszármazottja volt, aki a spanyolnátha járvány áldozata lett. 1920-ban kötött házasságot özv. Ascher Zsigmondné Gruber Irmával.
Munk Gábor feleségével és gyermekei családjával együtt menekült el Magyarországról 1944 június 30-án. Helyét a Kasztner vonaton jelentős vagyona és a család cionista kapcsolatai tették lehetővé: ő maga a Pro-Palesztina szövetség aktív tagja, Gizella lánya (Nagyvárad, 1894 – Haifa, 1982) a WIZO (nemzetközi cionista nőszervezet) magyarországi elnöke, veje, dr. Kahan Niszon ügyvéd az Országos Cionista Szövetség elnöke, a Zsidó Tanács tagja volt.
„Bercsi fiamat, dr. Munkácsit, aki fiatal korában tanulni akart, támogattam tehetségem szerint tanulmányaiban. Ő ez idő szerint egyike az ország legnagyobb tudósainak, akinek nevét Magyaroszágon kívül is ismerik az országban beszélt összes nyelvek tudományában végzett kutatásai révén. És ő föléje van rendelve a zsidó iskolák összes tanítóinak Budapesten, és egyúttal tagja a tudósok nagy gyülekezetének, melyet Tudományos Akadémiának neveznek. Másik két fiam, Gábriel és Mose nem akartak tanulni, ezért míg fiatalok voltak, üzletekbe adtam őket, és ők ez idő szerint neves kereskedők, akik minden tekintetben a legmagasabb fokon állnak a kereskedők között.”
Munk Gábor egyik bátyja Munkácsi Bernát nyelvész volt. Részlet édesapjuk, Méir Ávrahám Munk visszaemlékezéséből (Életem történetei. Budapest – Jeruzsálem, 2002.)
Munk Gábor, egy vagyonos, tekintélyes család feje, sikeres kereskedő, több pesti bérház tulajdonosa, a Pesti Izraelita Hitközség és zsidó jótékonysági szervezetek aktív tagja 1944 augusztusban menekültként érkezett Svájcba. Feleségével együtt gyermekei, illetve a zsidó szervezetek támogatásából élték az idős, beteg menekültek kiszolgáltatott életét. Menekülttáborban, idős menekültek számára fenntartott otthonokban, panziókban laktak.
Munk Gábor gyermekei és unokái (köztük a közelmúltban elhunyt Munk Péter kanadai üzletember és filantróp) hosszabb-rövidebb svájci tartózkodás után az Egyesült Államokban, Kanadában, Palesztinában telepedtek le. Gruber Irma Svájcban halt meg 1949-ben, 85 éves férje a következő évben Kanadába vándorolt ki.
Galéria
A háború előtt
A háború után